A márciusi hónap témája a „Cselekvés”, azonban mégis a pihenésre való felhívással nyitom meg a hónapot. A világ, amelyben élünk duális: van a Nap és a Hold, van az aktív és a passzív, a jó és van a rossz, van a fény és van a sötét, van a jobbra és a balra, van a fent és a lent, és még sorolhatnánk. A lényeg az, hogy igazán egyik sem értelmezhető a másik nélkül, mindamellett, hogy vegytiszta formában igen ritkán fordulnak elő. Hiszen honnan tudhatnánk, hogy ez a fény, ha nem tudjuk mi a sötét, vagy nem érzékelhetnénk a sötétet sem, mint a fény hiányát. Szóval az előbbiek okán először is azt szükséges megvizsgálni, hogy képes vagy-e tényleg pihenni, mert abban biztos vagyok, hogy a normál cselekedetekben nincs hiány (elég valószínű, hogy olykor még túl is vállalod magad).
Amióta behatóbban foglalkozom a jógával azóta a passzív pihenés fontosságát is igyekszem terjeszteni, mert azt gondolom nem pihenünk eleget. Az életünk ezer szálon fut egyszerre, mindenhol teljesíteni, magas fordulatszámon pörögni és egyszer csak azt vesszük észre, hogy megbetegszünk.
A test jelzi számunkra, hogy itt az ideje pihenni és ha ezt másképp nem tudja elérni, akkor egy kis megfázással, vagy akár valami komolyabb megbetegedéssel elintézi, hogy pár napot nyugalomban legyünk. Kicsit megpihen a test, újra erőt gyűjt és van ideje a Léleknek is feldolgozni az eseményeket, utolérni a testet.
A jógaóra végén a relaxáció nem csupán azért fontos, mert az ászanák gyakorlása után hagyjuk, hogy a testben szabadon áramoljon a prána, illetve hogy a testben az öngyógyító folyamatok beinduljanak, hanem azért is, mert ha csak 10-15 percre is, de kicsit megpihenünk.
Egy jógaóra az élet kicsiben, sokszor mondjuk ezt.
Amit tapasztalunk gyakorlás közben, mint hogy képes vagyok 108 Napüdvözletet gyakorolni, vagy ha kibillenek a fatartásból, akkor visszaállok és megpróbálom újra, vagy ami talán még nehezebb, hogy a relaxáció alatt hagyom a testemet pihenni, nem agyalok rajta mivel fogok hazamenni, esik-e még az eső, hanem megélem a jelen pillanatot. Ezt jelenti a jóga.
Azt tapasztalom – magamon is – hogy a nyugati ember egyik legnagyobb kihívása az a saját elméjének lecsendesítése. Patandzsali jóga-szútrái szerint: yogas chitta vritti nirodha, azaz a jóga célja az elme hullámzásának lecsendesítése. Ez nem feltétlenül – sőt – egy passzív folyamat, de mivel a mai világban annyi inger ér minket, azt gondolom a lecsendesedés – akár csak pihenéssel, de a jóga eszközeit nézve jóga nidrával vagy meditációval – igenis fontos. Egy egyszerű próbával is látható mire vágyik igazán a Lélek. Csak meg kell figyelni, hogy pl. az órán mi esik jobban a mozgás vagy a pihenés, mantrázáskor a zengetés vagy a csend? Figyeljünk ezekre a jelzésekre és adjuk meg a testnek és a Léleknek, amire vágyik.
Ha szeretnél elmélyülni a meditáció adta lecsendesedésben, ajánlom figyelmedbe ezt az óratípust: https://www.hanumanjoga.hu/meditacio/
Illetve a teljes relaxáció eléréséhez a hangok erejét:
https://www.hanumanjoga.hu/oratipusok/hangfurdo/
Kosik Ági
Magyar 
English 