Barion Pixel

1027 Budapest

Erőd utca 16.
(Az utcáról nyílik a stúdió)

+36 20 481 2810

Online a nap 24 órájában jógázhatsz velünk!

Ha nehéz másokat szeretni…

Thanissaro Bhikkhu buddhista szerzetes egyik írásban a metta, azaz a szerető kedvesség (loving kindness) egy másik értelmezéséről, a jószándékról (goodwill) mesél. A jószándék gyakorlása, ahogy az írásból is kiderül, sokszor egyszerűbb és gyümölcsözőbb lehet mindkét fél számára, mint a szerező kedvesség.

“Ajaan Fuang, a tanárom egyszer felfedezte, hogy egy kígyó költözött a szobájába. Valahányszor belépett a szobába, látta, hogy egy szűk helyre csúszik be egy tárolószekrény mögé. És hiába próbálta napközben nyitva hagyni a szoba ajtaját, a kígyó nem volt hajlandó távozni. Így aztán három napig együtt éltek. Nagyon vigyázott, hogy a kígyót ne ijessze meg, és ne érezze fenyegetve magát a jelenléte miatt. Végül azonban a harmadik nap estéjén, amikor meditációban ült, halkan, gondolatban megszólította a kígyót. Azt mondta: “Nézd, nem arról van szó, hogy nem kedvellek. Nincsenek rossz érzéseim irántad. De az elménk különbözőképpen működik. Nagyon könnyű lenne, ha félreértés lenne közöttünk. Nos, rengeteg olyan hely van az erdőben, ahol élhetsz anélkül, hogy kellemetlen lenne a velem való együttélés.” És ahogy ott ült és a metta gondolatait terjesztette a kígyó felé, a kígyó elment.

Amikor Ajaan Fuang először mesélte el nekem ezt a történetet, megálltam, és átgondoltam, hogy mit értek mettáról. A metta a boldogság – az igazi boldogság – kívánsága, és a Buddha azt mondja, hogy fejlesszük ki ezt a kívánságot magunk és mindenki más számára: “Az egész kozmosznak szóló mettával, műveljetek határtalan szívet”. (Snp 1.8) De mi az az érzelmi minőség, ami ehhez a kívánsághoz társul? Sokan “szerető kedvességként” határozzák meg, ami azt a vágyat jelenti, hogy ott legyünk más emberek számára: ápoljuk őket, bensőséges intimitást, ápolást és védelmet nyújtsunk nekik. A gondolat, hogy mindenki iránt szeretetet érezzünk, nagyon nemesnek és érzelmileg kielégítőnek hangzik. De ha igazán megállsz, és belegondolsz a kozmosz összes lényébe, sokan vannak közülük, akik – a kígyóhoz hasonlóan – gyanakvással és félelemmel reagálnának a szerető kedvességedre. Ahelyett, hogy a szeretetedet akarnák, inkább békén hagynának. Mások talán megpróbálnák tisztességtelenül kihasználni a szerető kedvességedet, és azt vagy a gyengeséged jeleként értelmeznék, vagy pedig annak jóváhagyásaként, hogy bármit is akarnak tenni. A szerető kedvességed egyik ilyen esetben sem vezetne senki valódi boldogságához. Ha ez a helyzet, akkor elgondolkodsz azon, hogy vajon Buddha utasításai az egyetemes mettáról valóban reálisak vagy bölcsek-e.

De ahogy Ajaan Fuang kígyóval való találkozásából megtanultam, a metta nem feltétlenül a szerető kedvesség hozzáállása. Ez inkább a jóakarat hozzáállása – jót kívánunk a másiknak, de felismerjük, hogy az igazi boldogságot végül mindannyiunknak magunknak kell megtalálnunk, és néha a legkönnyebben akkor, amikor külön utakon járunk.

A metta kifejezésének ezek a különböző módjai megmutatják, hogy a metta nem feltétlenül a szerető kedvesség tulajdonsága. A mettára inkább jóakaratként kell gondolni, mégpedig két okból is. Az első az, hogy a jóakarat egy olyan hozzáállás, amelyet mindenki számára kifejezhetünk anélkül, hogy attól kellene tartanunk, hogy képmutatóak vagy irreálisak lennénk. Felismeri, hogy az emberek nem az irántuk való törődésed, hanem saját ügyes cselekedeteik eredményeként lesznek igazán boldogok, és hogy az önállóság boldogsága nagyobb, mint a függőségből fakadó boldogság.

A második ok az, hogy a jóakarat megfelelőbb érzés azokkal szemben, akik nem jól reagálnának a szerető kedvességedre. Valószínűleg vannak olyan emberek, akiknek a múltban ártottál, és akiknek inkább soha többé semmi közük nem lenne hozzád, így a szerető kedvesség meghittsége valójában inkább fájdalmat okozna nekik, mint örömöt. Vannak olyan emberek is, akik, amikor látják, hogy szerető kedvességet akarsz kifejezni, gyorsan kihasználnák ezt. És rengeteg olyan állat van, amely fenyegetve érezné magát az emberi szeretet bármilyen nyílt megnyilvánulásától. Ezekben az esetekben a jóakarat távolabbi érzése – hogy megígéred magadnak, hogy soha nem ártasz ezeknek az embereknek vagy lényeknek – jobb lenne minden érintett számára.

Ez nem jelenti azt, hogy a szerető kedvesség soha nem a megfelelő kifejezése a jóakaratnak. Egyszerűen csak tudnod kell, hogy mikor helyénvaló, és mikor nem. Ha valóban mettát érzel magad és mások iránt, nem engedheted, hogy a szeretet és a meghittség meleg érzései iránti vágyad érzéketlenné tegyen a jóakarattal szemben, ami valójában a lejobb módja lenne annak, hogy mindenki számára előmozdítsd az igazi boldogságot.’

Forrás:  “Metta Means Goodwill”, by Thanissaro Bhikkhu. Access to Insight (BCBS Edition), 24 November 2013

A Creative Common licence alatt

A teljes szöveget itt olavsahtod angol nyelven:

https://www.accesstoinsight.org/lib/authors/thanissaro/metta_means_goodwill.html

Oszd meg bejegyzésünket!

Kövess minket a Facebookon!

További cikkeink

Ha nehéz másokat szeretni…

Thanissaro Bhikkhu buddhista szerzetes egyik írásban a metta, azaz a szerető kedvesség (loving kindness) egy másik értelmezéséről, a jószándékról (goodwill) mesél. A jószándék gyakorlása, ahogy

Időpontfoglalás

Kedves Jógázó!

Időpontfoglalása sikeres. Szeretettel várjuk a megadott időpontban.

Hanumán Jóga